Vörös kód üzleti célokra: Navigálás 10 kulcsfontosságú fenntarthatósági trendben

Ami a fenntarthatóságot illeti, valóban válaszúthoz érkeztünk. A kormányoknak és a magánszektornak most kell cselekednie, ha a globális felmelegedést még ebben az évszázadban 1,5 Celsius-fokra akarjuk korlátozni.

"Ahogy az ENSZ 2021-ben kijelentette, ez a vörös kód az emberiség számára" - mondta Dr. Sally Uren, a Forum for the Future vezérigazgatója. "Tényleg az utolsó esélyünk előtt állunk, hogy az élre álljunk."

Bár az éghajlatváltozás gyakorlatilag mindenkire jelentős hatással lesz, Uren a Kimberly-Clark Professional ügyfeleinek egy kiválasztott csoportja számára tartott online fórumon tíz olyan fenntarthatósági trendet vázolt fel, amelyek közvetlenül érintik a vállalkozásokat.

1. Éghajlati zavarok

Szélsőséges időjárás. Katasztrofális árvíz. Emelkedő tengerszint és olvadó gleccserek. Mindez zavarokat fog okozni. A tétlenség költségei az előrejelzések szerint 1 billió dollárra rúgnak. Ha azonban globálisan 1,8 billió dollárt fektetnénk be ebbe az öt területbe - korai előrejelző rendszerek, az éghajlatváltozással szemben ellenálló infrastruktúra, a szárazföldi mezőgazdasági termesztés javítása, a mangrovefák globális védelme és a vízkészletek ellenállóbbá tételébe történő beruházások - , akkor 7,1 billió dollárnyi nettó hasznot lehetne elérni- derül ki az alkalmazkodással foglalkozó globális bizottság 2019-es jelentéséből.1

2. Biodiverzitás

Élelmezési rendszereink és az összes természeti rendszer, amelyre támaszkodunk, a biológiai sokféleségtől függ, de - mondta Uren - ezt nem igazán vettük figyelembe a döntéshozatalban. A méhek a legjobb példa erre. A beporzás szempontjából létfontosságúak - nélkülük nem lenne élelmiszer-ellátásunk. Az éghajlatváltozás azonban veszélyezteti élőhelyüket. "A beporzók elvesztése 575 milliárd dollárnyi éves termést veszélyeztet" - mondta Uren, hozzátéve, hogy "miután átéltük a COVID-19-et, tudjuk, hogy a bolygó egészsége egyenlő az emberi egészséggel". Ezért a biológiai sokféleség az emberi egészség szempontjából is egyre fontosabbá válik."

3. A körforgásos gazdaság

A körforgásos gazdaság olyan gazdaság, amelyben a lehető legtöbb anyagot újrafelhasználják, újrahasznosítják vagy felújítják. "Fantasztikus lehetőségek vannak itt" - mondta Uren. "Gondoljunk csak bele, mekkora megtakarítás érhető el, ha valaki más hulladékát használjuk fel nyersanyag helyett" - mondta, hozzátéve, hogy a körforgásos gazdaság 2025-re várhatóan 1 billió dollár éves anyagmegtakarítást eredményez világszerte.

4. Földhasználat

Ahhoz, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaságról a megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaságra térjünk át, át kell gondolnunk, hogyan használjuk legjobban a földünket. "Íme egy kijózanító tény: Ha úgy folytatjuk a mezőgazdaságot, ahogy eddig, akkor már csak 60 évnyi termésünk lesz hátra" - mondta Uren. "Annak megértése, hogy hogyan lehet helyreállítani a földjeinket és megteremteni a talaj egészségét, kulcsfontosságú, különösen azért, mert az egészséges talaj szén-dioxid-nyelőként működhet, azaz több szenet nyel el a légkörből, mint amennyit kibocsát."

"Gondoljunk csak bele, mekkora megtakarítás érhető el, ha nyersanyag helyett más hulladékát használjuk fel." Dr. Sally Uren, a Fórum a Jövőért vezérigazgatója

5. Demográfiai adatok

2025-re a világ népességének több mint fele ezeréves lesz, egy olyan generáció, amely nagymértékben elkötelezett a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a fenntartható fejlődési célok megvalósítása iránt. Ezt figyelembe kell venni a legjobb tehetségek toborzásakor és a fogyasztóknak történő értékesítéskor. "Az ezredfordulósok 42%-a számolt be arról, hogy a pozitív társadalmi-környezeti hatás miatt kezdett el vagy mélyített el kapcsolatot egy márkával" - mondta Uren.

6. Növekvő egyenlőtlenség

A kormány és a magánszektor erőfeszítései ellenére az egyenlőségi mutatók rossz irányba haladnak. "A 2017-ben világszerte megtermelt vagyon 82%-a a leggazdagabb egy százalékhoz került, miközben a világ lakosságának fele még mindig napi 5,50 dollárnál kevesebből él" - mondta Uren. "Ennek meg kell változnia."

7. Közegészségügy

Az éghajlatváltozás talán a legnagyobb közegészségügyi válság, amellyel szembe kell néznünk. A CDC szerint ez a légzőszervi és szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a szélsőséges időjárás okozta korai halálozás növekedéséhez vezethet.2 Uren a mentális egészséggel kapcsolatos aggályokat említi az éghajlatváltozás által felvetett másik egészségügyi problémaként. "Az ökoszorongás, amelyet az Amerikai Pszichológiai Társaság a környezeti katasztrófától való krónikus félelemként ír le, valós" - mondta.

8. Változó befektetői attitűdök

"A befektetői közösség megérti, hogy az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek és a társadalmi kirekesztés milyen értékeket veszélyeztet - és hatalmas mennyiségű tőkét szabadított fel, amely finanszírozhatja a nettó nullára való átállást" - mondta Uren. "Ez optimizmusra ad okot" - tette hozzá, arra hivatkozva, hogy a fenntarthatósági tényezőket mérlegelő alapokban kezelt globális vagyon a 2016-os 22,9 billió dollárról 2020-ra 40,5 billió dollárra nőtt.

9. Az átláthatóság iránti igény

A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kérdések iránti fokozott befektetői érdeklődés az átláthatóság iránti igényhez kapcsolódik. " Az emberek tudni akarják, hogy az árukat és szolgáltatásokat hogyan és hol állították elő, és a magánszektorral szemben egyre nagyobb az elvárás, hogy nyilvánosságra hozza ezeket az információkat, valamint a fenntarthatóságra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedésekre vonatkozó információkat" - mondta Uren.

10. Növekvő szabályozás

Uren szerint az Európai Unió Zöld Megállapodás megváltoztatja a helyzetet, mivel a fenntarthatóságot helyezi a magánszektorral szemben támasztott követelmények középpontjába. Célja, hogy egy sor szakpolitikai kezdeményezésen keresztül az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítsa át, hogy felvegye a harcot az éghajlatváltozás veszélye ellen3.

Az éghajlatváltozás talán a legnagyobb közegészségügyi válság, amellyel szembe kell néznünk. A CDC szerint ez a légzőszervi és szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a szélsőséges időjárás okozta korai halálozás növekedéséhez vezethet.2 Uren a mentális egészséggel kapcsolatos aggályokat említi az éghajlatváltozás által felvetett másik egészségügyi problémaként. "Az ökoszorongás, amelyet az Amerikai Pszichológiai Társaság a környezeti katasztrófától való krónikus félelemként ír le, valós" - mondta.

"Át kell állnunk a Fenntarthatóság 4.0-ra. Azzal, hogy a vállalkozások többet tesznek vissza, mint amennyit kivesznek, és aktívan alakítják a rendszereket a regeneratív eredmények irányába." Dr. Sally Uren, a Fórum a Jövőért vezérigazgatója

A Fenntarthatóság 4.0 felé való elmozdulás

Mit jelent mindez, és hogyan alkalmazkodhatunk a változó éghajlathoz? Uren szerint az üzleti élet számára ez azt jelenti, hogy merész vállalásokat kell tenni és betartani - a nettó zéró szint elérése, a biológiai sokféleség védelme és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem. "Át kell térnünk a Fenntarthatóság 4.0-ra" - mondta. "A vállalkozások többet tesznek vissza, mint amennyit kivesznek, és aktívan alakítják a rendszereket, hogy a regeneratív eredmények felé mozduljanak el."

<sup>1. Adapt Now: Globális felhívás az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos vezetői szerepvállalásra. (2019. szeptember 13.). Globális Bizottság Adaptáció https://gca.org/wp-content/uploads/2019/09/GlobalCommission_Report_FINAL.pdf
2. Az éghajlat egészségre gyakorolt hatásai. (2022. április 25.). CDC https://www.cdc.gov/climate-health/php/effects/?CDC_AAref_Val=https://www.cdc.gov/climateandhealth/effects/default.htm
3. Az európai zöld alku. (n.d.). Európai Bizottság https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en</sup>