A foglalkozási bőrbetegség, különösen a kontakt dermatitisz gyakran fordul elő az egészségügyi dolgozók körében, és az összes foglalkozási bőrbetegség 90–95%-át adja.1 A kontakt dermatitisznek két fő típusa van: irritatív kontakt dermatitisz (ICD) és allergiás kontakt dermatitisz (ACD).
Az ICD bőrtüneteket okozó, nem immunológiai eredetű reakció, ezért nem allergia.2 Ezzel szemben az ACD egy T-sejtek közvetítette allergiás reakció, amelyet sokszor IV-es típusú vegyszerallergiának is neveznek, és amelyet vegyi anyag maradványai váltanak ki.2
A gumiban, bőrben és festékekben található vegyi anyagok gyakran okoznak allergiás kontakt dermatitiszt. Több mint 4000 vegyi anyagot azonosítottak kontakt allergénként.3 Boudinar et al (2021) beszámolója szerint a „fogászati dolgozók, azaz a fogorvosok, a fogászati asszisztensek, a dentálhigiénikusok és a fogtechnikusok nap mint nap rengeteg foglalkozási allergénnek vannak kitéve”.4
"Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban és Ausztrália Queensland államában a fogorvosok egyharmada számolt be a kezén jelentkező bőrgyulladásos tünetekről5"
A gyakori kesztyűhasználat foglalkozási kontakt dermatitiszt vagy bőrelváltozásokat okozott az egészségügyi dolgozóknál. Ezek allergia és egyéb érzékenység formájában jelentkeztek, melyek konkrét kiváltó oka gyakran nem ismert.
A gumigyártás során alkalmazott kémiai akcelerátorok az egészségügyi dolgozók ACD-tüneteit okozó leggyakoribb allergének, melyek mind a természetes gumilatex, mind a szintetikus kesztyűkben megtalálhatók (pl. poliizoprén, neoprén és nitril). Ezen akcelerátorok funkciója a kén keresztkötési reakciójának katalizálása a filmbevonat erőssé és tartóssá tétele érdekében a természetes gumilatex és a szintetikus kesztyűkben egyaránt. A késztermék azonban nyomokban kémiai akcelerátorokat tartalmazhat. Az ilyen konvencionális akcelerátorok között sok a kisebb molekulaméretű, a filmbevonatban kevésbé oldódó vegyület, ami azt jelenti, hogy ezek idővel kiválnak a kesztyű felszínén, megnövelve a késleltetett allergiás reakciók kockázatát.
"Az Egyesült Királyságban a fogorvosok körében végzett, a kesztyűk nem kívánatos hatásait vizsgáló tanulmány megállapította, hogy ezen hatások legtöbbje öngyógyítással, orvos által felírt gyógyszerek használatával és/vagy más típusú kesztyűre való váltással kezelhető5"
A gumigyártás során használt ACD kémiai akcelerátor már sok éve az allergiás kontakt dermatitisz egyik fő okozója, különösen a fogászati szakemberek körében.5 A kesztyűgyártók, mint például az Ansell olyan kesztyűket fejlesztettek, amelyek gyártása során nem használnak tudottan allergiás kontakt dermatitiszt okozó hagyományos kémiai akcelerátorokat.
A fogászati környezetben előforduló dermatitisz, azaz bőrgyulladás mindezidáig kevés figyelmet kapott. A kéz egészségét érintő kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése a fogászati szakemberek körében, valamint a megfelelő orvosi kategóriájú kesztyűk kiértékelése elősegítheti a fogászat területén előforduló foglalkozási kontakt dermatitisz kezelését és minimalizálását.
